Kedveskéim!
Több éve üldöz már a gondolat, hogy vagyunk néhányan, akiket különféle múltbeli akciók emléke, (nomádtáborok, színházi produkciók, maratonok, stb…) jövőbeli akciók terve, és bizonyos legtágabb értelemben vett szellemi rokonság köt össze, és bár – úgy vélem – egyrészt mindnyájunkat érdekelne, hogy a többiek vajon mivel foglalkoznak, másrészt különféle felállásokban igen sok közös megmozdulás fog minket újra és újra össze, mégis az a szellemi tőke és jópofaság, amelyet az elmúlt évek legnemesebb megmozdulásai kitermeltek, valahogy mégiscsak szétszóródik a világban. A „minket” szót természetesen a legliberálisabb értelemben használom: bárki kívül is, belül is értheti magát ezen a körön, kizárólag a kedves olvasóra van bízva, hogy ezt a szót milyen szemszögből értelmezi.
Gyakorlati szempontból akkor vált számomra legnyilvánvalóbbá ez a jelenség mikor különféle programokról kívántam kedves ismerőseimet értesíteni, és a wiwen minden ilyen esetben órákig szőröztem azzal, hogy az ismerőseimként feltüntetett közel 800 emberből kiszűrjem az érintetteket. A wiwes csoportjaimat szemlélvén kirajzolódott előttem egy kép számtalan egymásba úszó halmazról, amelyek beláthatatlanul bonyolult metszeteik, átfedéseik ellenére egy bár állandóan mozgásban lévő, cseppfolyós, de mégiscsak összefüggő egészet alkotnak. Nem tudom megfogalmazni, hogy a személyi átfedéseken kívül mi az, ami közös e halmazokban, de azt hiszem, joggal feltételezem, hogy létezik valamilyen virtuális pókháló, amely sokunkat, és sokunk gondolatait, dolgait összeköti egymással. Hozzávetőlegesen ezt neveztem az első bekezdésben „legtágabb értelemben vett szellemi rokonságnak”. Így fogalmazódott meg bennem először egy virtuális közösség megteremtésének terve.
E kérdés sokáig csak elméleti szinten foglalkoztatott, nem volt semmilyen okom, hogy e gondolatok valamiféle cselekvésre ösztönözzenek. Mint tudjuk: az elméleti problémák elméleti, a gyakorlati problémák gyakorlati megoldást kívánnak. :)
Az elmúlt hónapokban azonban Csapi András és Szabó Domonkos úrral társalogván, midőn a jövő évre tervezett megmozdulásainkat és az azokban érintett személyek kilétét firtattuk, rádöbbentünk: ahhoz, hogy minden akciónk kényelmesen és hatékonyan megszervezhető legyen, elkerülhetetlen, hogy létrehozzunk egy olyan főhadiszállást, ahol a különféle – egymással valamilyen rokonságban álló – kezdeményezésekben érintettek kényelmesen érintkezhetnek egymással, dolgozhatnak, kooperálhatnak. Ez a gondolat jó ideje már mindnyájunkat egymástól függetlenül kísértett, de csak mikor beszélgetéseink közben ezzel szembesülni kényszerültünk, szántuk el magunkat arra, hogy végre a tettek mezejére lépjünk.
Így született meg egy befogadó, szabad szellemi közösség terve, amely a közeljövőben létrehozandó zed.hu oldal segítségével tartja majd fenn magát.
Az oldal célja, hogy az ott jelenlévő arcok által szervezett programok és szellemi termékek könnyedén átláthatóak és hozzáférhetőek legyenek, és hogy az ott jelenlévő projektekben résztvevők könnyedén tarthassák egymással a kapcsolatot.
Terveink szerint a zed.hu nem egy ismerkedő, „barátgyűjtő” oldal lesz, de nem is egy saját jófejségére maszturbáló, kirekesztő elitklub, hanem egy afféle virtuális kávéház, ahol a belépők kényelmesen elbeszélgethetnek egymással, ahol bárki elszavalhatja az új versét, és ahová érdemes lenézni, ha valaki társakat keres egy kiránduláshoz, vagy egy koncerthez.
Ki regisztrálhat majd az oldalon? Bárki, aki úgy érzi, hogy rokonszenves számára az a világ, amelyet az aktuális tagság épített maga köré. Ez a szemlélet szerencsés esetben egy szabad önszabályozó rendszert hozhat létre, ahol a közösség folyamatosan, bármiféle ráerőltetett elv vagy szabályrendszer nélkül saját magát alakíthatja, formálhatja. Szerintem joggal bízhatunk abban, hogy – néhány elkerülhetetlen provokátort leszámítva – így automatikusan csak olyanok csatlakoznak majd a körhöz, akiket természetszerűen mi is szívesen látunk.
Hány felhasználóval számolunk? Mekkora lehet egy ilyen virtuális közösség? Erre igen nehéz lenne válaszolni, de azt leszögezhetjük, hogy az oldalnak nem célja, hogy minden erővel felhasználókat csábítson magához, de természetesen az sem, hogy eltaszítsa azokat. Tehát, bár ez számszerűen nem megfogalmazható, kijelenthetjük, hogy a közösség akkor lesz a leginkább működőképes, ha pont annyi tagja lesz, amennyinek lennie kell.
Hogy néz ki majd az oldal? Természetesen minden felhasználónak lesz egy szokásos profilja, ahová, ha úgy tartja kedve, feltöltheti/belinkelheti, mindazt, amit a világnak meg kíván mutatni, ami szerinte érdekelhet rajta kívül másokat is. A felhasználók listáján, illetve (ha ez a létszám miatt elkerülhetetlenné válik) a keresésüket megoldó rendszeren kívül, úgy szeretnénk, hogy kategóriákba gyűjtve megjelenjenek az oldalon a tagság által létrehozott szellemi javak, úgy is mint: zenék, képek, írások, koncertek, programok (táborok, flashmob-ok stb.) esetleg filmek és hasonlók. Így minden tartalom elérhető lenne a kategóriákon és a személyes portfoliókon keresztül is. Természetesen kell majd saját fórum, üzenőfal, esetleg csetszoba, kategorizált linkgyűjtemény, és esetleg (ha nagyon oda akarunk pörkölni) saját email-szolgáltatás.
Így, ha minden jól megy, végre lesz egy olyan lap, ahová érdemes felnézni, ha csináltunk valami izgalmasat, amit mielőtt a nagy és veszélyes világ elé dobnánk, először szívesen megmutatnánk egy kis baráti körnek, ahol társakra lelhetünk elmebeteg baromságainkhoz, vagy egy kellemes hétvégi kiránduláshoz, ahol érdemes körülnézni, ha nincs ötletünk, hogy mivel töltsük pl. az őszi szünetünket, és ahol nyugodtan megbeszélhetjük érdekes és érdektelen dolgainkat.
Mire való ez a blog? Mivel nem tervezzük, hogy közösségünket bejegyeztessük cégként, alapítványként, vagy egyházként, semmi esélyünk arra anyagi javakat halmozzunk fel, illetve azokkal gazdálkodjunk. Terveink szerint az archaikus kis közösségek módszerével építjük fel magunkat, tehát pénzforgalom nélkül mindenki azzal járul hozzá az ügyhöz, amivel akar, és tud. Mindenki azt dob a közösbe, amire lehetősége van. A tetőfedő tetőt fed, a szabó ruhát szab, a pap imádkozik, a költő meg költ, végül mind szép új ruhában ülnek az esőbiztos házban, és abban a biztos tudatban gyönyörködnek a költő versében, hogy mindnyájukat megáldotta az Isten. No, ez így kissé utópisztikusan hangzik, de vagyok annyira elvetemült, hogy működőképesnek lássam a gépezetet. Végre együtt megvalósítjuk a kommunizmust. :)
A végső cél pedig az univerzum feletti totális uralom megszerzése… öh… bocs, kissé elragadtattam magam:)
Ez a blog alkalmas felületnek látszik arra, hogy a munkamegosztást megbeszélhessük. (Szabó Domi a blog überblaszter, úgy tudom, ő képes írási jogokat osztani. Forduljatok hozzá bizalommal ez ügyben!)
Mik a legégetőbb feladatok? Természetesen első körben a weblap tervezés/szerkesztés, programozás, arculattervezés, illetve informálni mindenkit, akit érdekelhet a zed-terv.
A lap egy kedves barátom szerverén, a fókazsír.hu-n fog futni, a zed.hu domaint pedig mielőbb be kell szerezzük. (Fontos kérdés ezzel kapcsolatban: hol érdemes domaint venni, ha az ember nem akar tárhely szolgáltatást, csak magára a névre és esetleg egy email kiszolgálóra pályázik?)
Röviden ennyi. Ha bárkinek bármilyen kérdése vagy ötlete van, forduljon Domonkos úrhoz, vagy hozzám bizalommal itt, vagy emailben, vagy bárhogy.
Az örömökben és sikerekben gazdag közös munka reményében,
Preiszner Miklós
